Vénusz Apartmanház
 
 
Mitológia
 

A mitológia görög eredetű szó, jelentése: hitrege + tan. Az értelmező szótárak szerint a mitológia a hitregék, vagyis mítoszok gyűjtésével és rendszerezésével foglalkozó vallástudomány. Nem véletlenül hívják vallástudománynak és nem egyszerűen tudománynak, hiszen a mitológia egyfajta hitvilágot jelent, sokszor természetfeletti, isteni, fél-isteni elemekkel tarkított történetekről van szó.

A görög mitológia több ezer éves, szerkezete igen bonyolult. Sokáig azt gondolták róla, hogy kitaláció, az emberi fantázia szüleménye, egyfajta útkeresés a világ megértéséhez. A trójai ásatások során azonban bebizonyosodott, hogy a Trójai háború valóban megtörtént, a mükénéi ásatások feltárták az egykor virágzó kultúra tényét. A mítoszoknak tehát van valóságalapjuk. Korfu szigetével kapcsolatosan számos mítosz létezik. Nagyon fontos stratégiai fekvése miatt több ezer éve peregnek itt az események.

A Keletet a Nyugattal összekötő hajóutak fontos állomásaként Korfu mindig is fő célpontja volt az éppen aktuális hatalmaknak. Az itt lakó nép már Homérosz írásaiban is híres volt vedégszeretetéről. Kezdjük mindjárt az elnevezéssel. A Korfu név csak a bizánci kor után terjedt el a Régi Erőd két csúcsára utalva. (Koryfo = két csúcs). Homérosz írásaiban Szkeria-ként említi, mely nevet Demeter istennőnek köszönheti, aki közbenjárt Posszeidonnál a csodálatos sziget megmentése ügyében.

A legelterjedtebb a Kerkyra név, melyet maguk a szigetlakók is használnak. A mitológia szerint Posszeidón isten beleszeretett a szépséges Korkyra nimfába, Aszóposz folyó lányába. Elrabolta a lányt és a szigetre hozta. Nászukból született a phaiákok ősapja, Phaiax. (Ezeken kívül még több elnevezés is felmerül, de ezekre most nem térünk ki. Csak felsorolásszerűen: Drepani, a sziget sarló alakjára utal, Makri, Arpi, Kassziopea, Phaiákia, Argos, Keravnía.)

 

Az Odüsszeia című eposzban a főhős bolyongásainak utolsó állomása a phaiákok szigete, de nem ez az első eset, hogy a phaiák nép tanúbizonyságot tesz kedvességéről, emberszeretetéről. Ennél is régebben történt, hogy az Argonauták útba ejtették Phaiákiát felfedező útjuk során. Iaszón vezetésével hadjárat indult az aranygyapjú megszerzéséért. Hosszú felfedezőút után végül Kolkhiszban a hős magához veszi az aranygyapjút és megszökteti a király leányát, Médeiát. Hazafelé Korfu kikötőjében pihenőt tartanak, de ekkor utoléri őket a felbőszült Aiétész király. Mivel semleges területen tilos volt háborúzni, a phaiákok királyát kérik fel döntőbírának.

(Itt érdemes egy pillanatra megállni a történetben, hiszen Apollóniosz Rhódiosz „Argónautika” című művében a phaiákok királyát Alkinosznak, feleségét pedig Aritinek hívják. Jóllehet, Homérosz írásában is megjelenik Alkinosz király, mint Nausika apja, de Odüsszeusz bolyongása majd 1 évszázaddal későbbre tehető.) Az apa tehát megkérte Alkinoszt, hogy segítsen visszaszerezni leányát, de ő egy nap gondolkodási időt kért. Eközben a lány Ariti királynénak könyörgött, hogy védje őt meg, és segítsen szerelmével maradnia. Ariti titkos esküvőt szervezett még aznap éjjelre, Iaszón és Médeia immár férj és feleségként elválaszthatatlanok voltak.

Alkinosz király pedig közölte a tényt az apával, aki szégyenében soha többé nem tért vissza hazájába, hanem örökre Korfu szigetén maradt. A phaiákok nagy ünnepséget rendeztek, és ajándékokkal halmozták el az ifjú párt. A már öreg Alkinosz fogadja Odüsszeuszt is, derül ki Homérosz eposzából. A leírásokból ismét megtudhatjuk, milyen szép és termékeny a phaiákok szigete, és milyen vendégszerető az itt élő nép. A történet utolsó állomásaként, 10 évig tartó bolyongás után, Odüsszeusz hajótöröttként vetődik Korfu partjaira. Nausika, a király leánya talál rá, és felkíséri őt a palotába, ahol vendégül látják. Ajándékokkal halmozzák el, mindenben a kedvében járnak, de a hős inkább sietne Ithakába, a feleségéhez. Alkinosz hajót építtet és hazaküldi Odüsszeuszt. Történetesen azonban, Posszeidón tengeristen bosszút forral a phaiákok ellen, mert mérges Odüsszeuszra, aki megvakította a fiát. Így hát hazafelé menet kővé változtatja a phaiákok hajóját.

Még egy érdekes történet: annak ellenére, hogy a korfuiak számos hajóval részt vettek a trójai háborúban, a város eleste után vendégül látják a menekülő Helénoszt, Priamosz trójai király egyik fiát, aki Kassiopi városában bikaáldozatot mutat be. A bika azonban nem pusztult el az első döféstől, hanem a tengerbe ugrott és a szemközti part felé kezdett úszni, a mai Albánia területére. Helénosz követte az állatot és ahol az partot ért, megalapította Butrint városát, ami magyarul azt jelenti, sebesült bika (βους + τρωτον). A város gyors fejlődésnek indult és fontos ellenőrző pontot jelentett az epíruszi területek felé. Romjai ma is látogathatók, Korfu városától mindössze 1 órás hajóútra található.



 

Odüsszeusz bolyongásai (vázlat)

Trójából a kikónok földjéhez vitte a szél Odüsszeuszt és társait. Iszmaros szigetén partra szálltak, feldúlták és kirabolták a várost, a helyieket pedig megölték. Megkímélték azonban Iszmarosz papjának és családjának életét, amiért az cserébe jóízű bort adott Odüsszeusznak, aminek később a küklopszok földjén nagy hasznát vette. A lemészárolt lakosok rokonai azonban véres bosszút álltak, így Odüsszeusznak menekülnie kellett. Már majdnem hazaértek, amikor a Malea-foknál viharba kerültek, ami Afrika partjáig sodorta hajójukat. Tíz napon át hánykolódtak a halban gazdag tengeren, amíg elérték a lótuszevők földjét. A helyiek megkínálták Odüsszeusz társait a lótusz mézédes virágjával, akik azonban megízlelték azt nem akartak visszatérni hazájukba, erőszakkal kellett őket kényszeríteni. Továbbhajóztak tehát a küklopszok földjéig, s a közeli lakatlan szigeten kikötöttek. A kis erdő borította szigeten számtalan vad hegyi kecskecsordával találkoztak , amelyek bőséges ellátást biztosítottak a csapat számára. Odüsszeusz vezetésével néhányan áthajóztak a törvények nélkül élő küklopszok földjére, ahol a lakók külön-külön éltek egy-egy magas hegy barlangjában. Itt akadtak rá az óriás Polüphémosz barlangjára is, aki éppen nyáját legeltette. A küklopsz hazatérve fogságba ejtette Odüsszeuszt és társait többeket megölve közülük. Végül az iszmaroszi bor segítségével csapdába csalták a küklopszot, megvakították, majd elvegyülve nyájában kimenekültek a barlangból. Innen Aiolosz szigetére hajóztak, ahol a szelek királyával találkoztak. A király szívesen fogadta őket gyönyörű házában és megajándékozta Odüsszeuszt egy szeleket tartalmazó bortömlővel, ami hazáig vitte volna hajóit. Társai azonban azt gondolták kincseket kapott , amin nem akart velük osztozni és amíg aludt kinyitották a tömlőt, szabadon eresztve ezzel a szeleket. Már feltűntek a hazai partok, de hirtelen irtózatos vihar támadt, ami visszasodorta őket Aiolosz szigetére. Innen azonban azonnal tovább kellett indulniuk, mert lakói balszerencsés jelként fogadták visszatérésüket. Ekkor érkeztek Települosz szigetére, ahol a legrövidebb az éjszaka. A kikötőt mindkét oldalról meredekfalú szikla kerítette körbe, a bejárat nagyon szűk volt . Odüsszeusz hajóját kivéve, minden hajó az öbölben vetett horgonyt, ami késobb vesztüket is okozta. A sziget lakói, az emberevő óriások ugyanis sziklákat dobáltak a hajókra és szétzúzták őket. Odüsszeusznak tehát ismét menekülnie kellett. A következő sziget Aiaié volt, itt lakott Kirké. Amikor Odüsszeusz kikötött kiválasztott néhány embert és felderítésre küldte őket. A kiválasztottak meg is találták a szelíd farkasok és tigrisek által őrzött palotát, Kirké lakhelyét, a sziget közepén. Az istennő varázsszerrel kevert étellel és itallal kínálta meg őket, amitől egyiküket kivéve - aki csapdát sejtett és nem fogadta el az ételeket és italokat - mindenki disznóvá változott. Aki megmenekült értesítette parton maradt társait . Odüsszeusz Hermész segítségével kényszeríttette Kirkét, hogy változtassa vissza társait és lássa vendégül az egész csapatot. Egy év múlva azonban már megunták a jólétet és elhatározták, hogy hazaindulnak. Ekkor Kirké azt tanácsolta Odüsszeusznak, hogy keresse fel a halottak országát és kérjen tanácsot a thébai vak látnoktól hazatérésével kapcsolatban. Odüsszeusz alászállt tehát az alvilágba, ahol áldozatot mutatott be, majd találkozott anyjával - tőle hallott hírt feleségéről és fiáról, aki férfivá lett és apja keresésére indult felkeresve annak bajtársait Püloszban és Spártában -, bajtársaival, ismerőseivel és persze Teiresziásszal, aki megjósolta, hogy Odüsszeusz hazavezető útját Poszeidón isten nehezíti meg, mert megvakította a fiát. Elmondta, hogy akkor érnek haza sértetlenül, ha Trinakié szigetén nem bántják Heliosz nyáját. Az alvilági látogatás után Odüsszeusz visszatért Kirkéhez, aki további tanácsokkal látta el a szirénekkel, Szküllával és Kharübdisszel kapcsolatban. Útra keltek hát újra és hamarosan a szirének szigetéhez értek, ahol mindenki viasszal tapasztotta be fülét, hogy ne hallja a szirének csábító, ámde halálos veszélyt rejtő énekét. Odüsszeusz pedig az árbóchoz kötette magát, hogy hallhassa az éneket, mégse fogjon rajta a csábítás. A következő veszedelem Kharübdisz örvénye és Szkülla a hatfejű szörny volt. Az örvényt kikerülték, de ennek ára hat ember élete volt, akiket Szkülla ragadott el a szorosban történt áthaladáskor. A megmaradtak hamarosan elérték Trinakié szigetét, ahol a legénység tagjai a jóslat ellenére - amíg Odüsszeusz aludt - levágták Heliosz legszebb állatait és megették. Amikor az istenség bepanaszolta őket Zeusznál, az elpusztította - vihar formájában - a hajót és vele a legénységet. Egyedül Odüsszeusz maradt életben, akit Ogügié szigetére sodortak a hullámok. Itt Kalüpszo vette gondjaiba. A nimfa barlangját nyárfák, égerfák, ciprusok vették körül, mindenhol buja pázsit tenyészett, források fakadtak, madarak százai fészkeltek, de Odüsszeusz egyre csak hazavágyódott. Kalüpszo azonban, aki férjének akarta mindaddig nem engedte el, amíg Zeusz meg nem parancsolta. Végül azonban, mivel nem mert szembeszállni Zeusz kívánságával, segített tutajt ácsolni Odüsszeusznak és útjára engedte. Hosszú út után Odüsszeusz megérkezett a phaiákok földjére, Szkhéria szigetére, amelynek partján álomba merült. Itt talált rá Alkinosz király lánya, Nauszika, akit álmában   Athéné istennő küldött a tengerpartra mosni. A lány megfürdette, megetette Odüsszeuszt, majd elvitte a palotába és bemutatta szüleinek, akik szívesen fogadták és tiszteletére lakomát rendeztek. A mulatság alatt mesélte el bolyongásának történetét Odüsszeusz. A phaiákok meghallva történetét megsajnálták és segítettek neki hazajutni a hosszú, kalandos út végén. Ithakaból indult el viszontagságos útjára Odüsszeusz és végül ide is tért vissza. Otthonában fia Telemakosz és felesége Penelopé várta, akit tékozló kérők ostromoltak, elherdálva férjének vagyonát. Hazatérése után Odüsszeusz megölte a kérőket és megjutalmazta azokat, akik hűek maradtak hozzá. A helyi mondák szerint a kérők rokonai rátámadtak Odüsszeuszra, de végül Neoptelemusz igazságot tett. A rokonokat kártérítésre ítélte, a hőst száműzetésbe küldte. Odüsszeusz mindent fiára hagyott, de nem száműzetésbe vonult, hanem Itáliába ment.



Google
 
 

Venus Apartmanház - Benitses, Korfu, Görögország